Zajlás

A bűnösöket szerettem. Mindig csak a bűnösöket és a bűnbakokat. A szenvedőket és a szenvedtetőiket, de főképp a szenvedtetéstől szenvedőket. Értük rajongani lehet. A megértés strapabíró fellegváraként tudtam együtt érezni a bűnben és a bűnbocsánatban. Ha megbocsájtó vagy, megváltó leszel, ha bűnös, akkor bajtárs, de minden egyre megy. Egyre, mégpedig a magányban való találkozásra félúton.